2012. július 22., vasárnap

15. fejezet - Bajos est

Drága Olvasóim!
Sajnálom, hogy csak most tudom hozni az új részt. De az előző héten a gépemet újra kellett telepíteni, mivel elég lassú volt. Ezen a héten nyaralni voltam, pénteken értem csak haza. Mivel nem laptopom van, hanem asztali gépem, így nem tudtam feltenni a fejezetet. Telefonról sem tudtalak titeket tájékoztatni Twitteren, hogy hogyan is állok, mivel nem volt WiFi. Twitteren azt ígértem, hogy szombat este teszem fel a 15. fejezetet, de a Blogger-en egy hiba miatt nem tudtam közzé tenni.
Ami a kommenteket illeti, nagyon-nagyon örültem a 10 kommentnek. Köszönöm szépen, nagyon hálás vagyok érte, hogy ennyien elolvastátok és tetszett mindenkinek. Nemm is szaporítanám tovább a szót, jöjjön a várva várt 15. fejezet. Egy kis "akció" is belefűződik a történetbe. Kellemes olvasást!
 Miközben hazafelé tartottunk, vetünk csomagolóanyagot és dobozokat. Otthon becsomagoltuk és már készen is voltunk. 11 óra volt, nem gondoltuk, hogy ilyen hamar itthon leszünk. Szokásosan a gép előtt punnyadtunk, megnéztük Facebook-jainkat, valamint Twittereinket, hátha van valami érdekes, de semmi. Így lecsuktuk laptopomat, és a szekrénynél állva keresgéltünk valami ruhát a buliba. Fél óra után sikerült választani, ki is készítettük ezeket. Rendeltünk pizzát és valahogy elütöttük az időt.

Fél 3 van, így kezdtünk készülődni, hogy a parton elkezdjük a díszítést. Összepakoltuk a táskáinkat tele vízzel, mivel elég meleg volt és elindultunk a part felé. Út közben vettünk jégkását. Nagyon jól esett abban a melegben, nagyon szerettük ezt a finomságot. Miközben elfogyasztottuk, a parton voltunk. Kendall, Logan és Carlos már ott voltak mindenféle kellékkel. Lufik, székek, asztal és ha jól néztük egy nagy sátor is pihent a homokban.
-Sziasztok! Arra gondoltunk, hogy fel kéne állítani a sátrat. Abban lennének a székek meg az asztal.-mondta Kendall.
-Oké.-mondtuk Tracey-vel.
-Mi azt elintézzük, ti meg addig fújjátok fel a lufikat.-adta ki az utasítást Logan.
-Rendben.-majd a lufikért nyúltunk.
-Akkor fújjunk lufit!-lelkesedtem. Már egyet felfújtam, amikor eszünkbe jutott, hogy kéne madzag.
-Fiúk, merre van madzag?-kérdezte Tracey.
-Ööö...
-Sejtettem.-szólaltam meg.-Megyek, keresek egy rövidáru boltot.
-Oké. Addig a fiúk a sátorral kész lesznek, én meg addigra felfújom a lufikat.-hangzott Tracey hangja.

Hosszas keresgélés után találtam egy boltot, ahol sikeresen meg tudtam venni a madzagot. Mire visszaértem, a srácok mát a az asztalokat és a székeket hordták a sátor alá. Tracey is végzett a lufik felfújásával, így ő már a terítéssel foglalkozott.
-Hoztam madzagot!-kiáltottam fel majd leültem egy székre és nekiálltam rákötni a lufik végére. Mar felét megcsináltam, amikor észrevettem, hogy a lufikat a fiúk elvitték feltenni díszletként. Nem nagyon törődtem vele, csak Tracey-nek szóltam, hogy segítsen, mert nem bírom olyan gyors tempóban rákötni a madzagot a lufikra, amilyen gyorsan teszik fel a fiúk.
Miután ezzel kész lettünk, már csak egy transzparenst kellet feltenni, amin egy 'Happy Birthday James!' felirat díszelgett. Mire ezekkel kész lettünk, 5-öt ütött az óra. Tracey-vel hamar leléptünk, hogy legyen idő hajat mosni meg egyebek.
Hazaértünk és Tracey beköltözött a fürdőszobámba, így én Anyuéba költöztem. Mindketten megmostuk a hajunkat, én be is göndörítettem. Felvettem a fekete alapon virágos, pánt nélküli ruhámat, egy fekete lapos sarkú cipővel. Tracey egy kékeszöld árnyalatú ruhát vett fel egy kék telitalpas szandállal.
 Összepakoltuk kistáskáinkat, megfogtuk az ajándékokat és már indultunk is a buliba. Út közben megkérdeztem Tracey-től, hogy biztos jó ötlet-e telitalpasban menni a tengerpartra, de válaszában azt mondta, hogy hozott lapos sarkút is. Biztos, ami biztos.
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egy ember követ minket. Hátrafordultam és úgy tettem, mintha valakit keresnék tekintetemmel. Erre a fickó gyorsabban lépkedett, egy kicsit megijedtem. Elhaladtunk egy fekete furgon mellett, és furcsa érzés lepett el. Valaki megfogott hátulról, átkarolta derekamat és befogta a számat. Tracey-nek fel is tűnk, így gyorsan elugrott, közben táskámat levette vállamról, nehogy elvigyék. Megpróbáltak a fekete furgon hátuljába "begyömöszölni". Sajnos sikerült is. Mikor becsukták az ajtót, még oda tudtam kiáltani Tracey-nek:
-TRACEEEY! HÍVJ SEGÍTSÉGET!

6 megjegyzés:

  1. Semmi gond azzal h ilyen sokára hoztad..megérthető..de viszont annál jobb lett..a végére teljesen nem számítottam..nagyon jó..minél hamarabb kövit :))~Niki

    VálaszTörlés
  2. Nagyon izgis lett a vége :)
    kiváncsian várom a továbbiakat!!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon tetszik..egyre csak jobb lesz :D

    VálaszTörlés
  4. Hihetetlenül jók a történeteid!!
    Imádom őket!!

    VálaszTörlés
  5. Fantasztikusan írsz :) ez a kedvenc lapom :DD még sok ilyet

    VálaszTörlés
  6. Istenem. Nem találok szavakat, pedig nagyon szeretnék válaszolni a véleményeietekre.

    VálaszTörlés